Gazdaságföldrajz

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

Beszámoló az STS műhelykonferenciáról

2014. január 3-án és 4-én rendezték meg az STS (tudomány- és technológiatanulmányok) interdiszciplináris műhelykonferenciáját Budapesten, a Gólya Kulturális Központban (az esemény honlapját lásd itt). A tudomány- és technológiatanulmányok az utóbbi évtizedekben felívelő tudományterület, amely a tudományos eredményeket, a technikai vívmányokat társadalmi, politikai, kulturális értékekkel összefüggésben értelmezi. Az STS egyik legfontosabb eredménye, hogy a tudóst, a tudományos tudást, tárgyi világunkat demisztifikálja; bemutatja, hogy ezek szükségképpen a társadalomban, a társadalommal összefüggésben működnek és termelődnek újra.

User PhotoA program plenáris programját Gille Zsuzsa kezdte, aki A posztszocializmus mint a politika materializációja címmel tartott előadást. Gille Zsuzsa többek között gazdaságföldrajzosokkal dolgozott együtt – például a Waste of the world (A világ hulladéka) kutatásban. Munkásságában a hulladék és a társadalom kölcsönkapcsolatát vizsgálja, véleménye szerint a posztszocialista Magyarországon a társadalom és a hulladék anyagi mivoltát (materialitását) társadalomkutatóként eltérő módon kell megragadnunk, mint eddig tettük.

2004 / 45Előadásában a politika, a társadalom és az anyagi természetű dolgok közötti kapcsolatot két esettanulmányban vizsgálta. Ezek közül az első a 2004-ben kirobbant paprikaügy, amikor a magyar fűszerpaprikában rákkeltő mikotoxinokat találtak, a magyar vásárlók pedig ennek nyomán tudták meg, hogy a kalocsai/szegedi fűszerpaprika tulajdonképp brazil, spanyol vagy kínai importélelmiszer (amelyet az EU-csatlakozáskor lecsökkenő importvámok miatt érte meg anyagilag hozzákeverni a magyar paprikához). Az esemény a magyar fűszerpaprika imázsát a mélybe taszította, ami például előnyös volt a szegedi paprikagyárat már régóta felvásárolni kívánó külföldi befektetőnek is. Így egy általában helyi élelmiszer-biztonságinak elgondolt ügy valójában egy anyagi és nem anyagi, emberi és nem emberi létezők, különböző léptékeken működő szereplők kölcsönhatásaként értelmezhető és érthető meg.

A másik esettanulmány a magyarországi libamáj 2008-as nyugat-európai bojkottja volt: ennek keretében olyan hazai vállalatokat bojkottáltak (pl. Németországban), amelyek libatömésből (állatkínzásból) származó termékeket is forgalmaztak. Gille Zsuzsa itt is rámutatott a jelenség nemzetközi érdekviszonyaira: a Hungerit Zrt.-t egy német cég szerette volna felvásárolni, tehát neki érdekében állt a botrány kirobbantása (erről egy összefoglaló itt), valamint az Európai Unió léptékén is egymásnak feszültek a különböző érdekek (pl. a libatermékek fő exportőrei, Franciaország, Magyarország és Bulgária a többi tagállammal szemben).

Gille Zsuzsa elméleti következtetése, hogy a posztszocializmus globális jelenség, azaz a kelet-európai gazdasági jelenségeket csak globális összefüggésrendszerben értelmezhetjük, a kelet-európai tapasztalatokat is bele kell vinnünk az elméletalkotásba. Az Európai Unió politikai kultúrája (pl. az élelmiszerbiztonság terén) tárgyakba van ágyazva, tárgyakban jelenik meg (materializálódik), és viszont: a tárgyi világ átrendezésével politikai célokat lehet elérni vagy megakadályozni.

Gille Zsuzsa előadása után a Kutrovátz Gábor által levezetett szekció a társadalom, valamint a tudomány- és technológiatanulmányok kapcsolatát elemezte. Dányi Endre a politika és az STS kapcsolatáról tartott előadást, a Magyar Parlamentet mint „közhelyet”  vizsgálta, a Parlamentet mint a tudás, a nemzet létrehozóját, egy politikai program letéteményesét értelmezte. Király Gábor fő kérdése az volt, hogy hogyan gondolkodjunk a természetről az STS megközelítésmódja alapján; az Al Gore-i antropocén világszemléletet ütköztette a politikai ökológiai megközelítéssel. Én a tér és a társadalom kapcsolatát elemeztem, bemutattam az STS és a földrajz kapcsolódási területeit, az STS hatását a gazdaságföldrajzi kutatásokra, amelyet végül a Magyary-ösztöndíjas kutatásomra értelmeztem, azaz a munka fogalmának gazdaságföldrajzi tudománytanulmányi megközelítése mellett érveltem (az előadás letölthető innen). Lafferton Emese a magyar nemzetépítésben elemezte az eugenika szerepét, Vargha Zsuzsanna pedig a gazdaság, a számvitel és a marketing cselekvőhálózat-elméleti fordulatát mutatta be.

A délutáni munka két szekcióban folytatódott, az estét pedig az STS Magyarországon és külföldön kerekasztal-beszélgetés zárta.

A második nap három párhuzamos szekcióban futott, ezek közül kifejezetten érdekes volt a Helyzet Műhely három előadójának (Pinkasz András, Gagyi Ágnes, Éber Márk) technokrácia és ideológia kapcsolatát a hazai szocialista korszakban elemző előadáscsokra. Magam a Földrajztudomány blokkot moderáltam, ahol az Eötvös Collegiumhoz és az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetéhez kötődő barátaim-kollégáim adtak elő. Az ebéd utáni szekciók közül a Vizsgálat és társadalmi kategóriák címűt hallgattam meg.

A kapcsolatépítést és a hazai tudomány- és technológiatanulmányok megerősödését szolgáló, Magyarországon és külföldön dolgozó kutatók részvételével zajlott konferencia véleményem szerint magas színvonalú és sikeres volt, amelyet az előadók és a hallgatóság mellett a két szervezőnek, Fabók Mártonnak és Novoszáth Andrásnak köszönhetünk.

(A nyitókép forrása: http://etools4teachers.pbworks.com/f/Social+Studies%2C+Science+and+Technology-image-2.jpg)

One comment on “Beszámoló az STS műhelykonferenciáról

  1. Czirfusz Márton
    2014. 04. 08.

    A konferenciáról a socio.hu is közölt egy beszámolót, Szegedi Gábor írása innen érhető el: http://socio.hu/english_pdf/szegedi.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Information

This entry was posted on 2014. 01. 10. by and tagged , , , , .

Navigáció

Egyenlőtlen fejlődés és a munka világa Magyarországon

Az NKFIH PD 120798 számú kutatás honlapja

Grand Challenge

Fashion ethics after the Rana Plaza factory collapse (Exeter Guildhall, 2-6 June 2014)

geographydirections.wordpress.com/

The latest from the Royal Geographical Society (with IBG) publications

De Budapest à Casablanca

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

AESOP Young Academics

The blog of the Young Academics of the Association of the European Schools of Planning

cities@manchester

This blog is no longer updated

Város // Kritika

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

HELYZET MŰHELY

Társadalomtudományi műhely kelet-európai pozíciókról

Hírek az intranet oldalra.

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

GlobalHigherEd

Surveying the Construction of Global Knowledge/Spaces for the 'Knowledge Economy'

Work in Progress

Andrew Leyshon

worklabour

Just another WordPress.com site

Nik Heynen

Department of Geography, University of Georgia

Material geographies series

Workshop No.3, Exeter University, March 13 2009

Tér és Társadalom

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

Antipode Online

Celebrating 50 years of publishing a Radical Journal of Geography, 1969-2019

Progressive Geographies

Thinking about place and power - a site written and curated by Stuart Elden

Magyar Kritikai Geográfusok Fóruma

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

%d blogger ezt kedveli: