Gazdaságföldrajz

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

Kreatív osztály, kreatív város, kreatív munka

Ezen a héten és a múlt héten Éber Márknál, mégpedig az ELTE Társadalomtudományi Karán tartott A szociológia alapjai 4/1. című óráján vendégeskedtem. Márk ebben a félévben a Kritikai városkutatás kötetünket (a könyvbemutatóról itt számoltam be) tanítja elsőéves hallgatóinak. A két óra A kreatív város című fejezetet dolgozta fel, számomra pedig azt az élményt nyújtotta, hogy már sokszor olvasott szövegekre új szempontok alapján tudtam rátekinteni.

Ki is tehát a kreatív osztály?Richard Florida nevéhez köthető fogalom értelmezése nem egyszerű. A kreatív osztály nem marxi értelemben vett osztály. A Kreatív városkutatás kötetben szereplő Jamie Peck-tanulmány (Küzdelem a kreatív osztállyal) Florida-idézetei szemléletesen bemutatják, hogy a kreatív osztály fogyasztási csoport, a fogyasztói társadalom terméke, akiket életstílusuk alapján különíthetünk el (a hagyományos kertvárosi életmód, a hagyományos családmodell elutasítása, esetenként több műszakos szabadúszó értelmiségi életmód a szolgáltató szektorban). Florida empirikus vizsgálatából (és az alábbi ábrából) viszont az is látszik, hogy a kreatív osztály foglalkozáscsoport, amelyet a statisztikákban a szolgáltató szektorban dolgozók egy részével azonosíthatunk (akik „kreatív”, azaz nem rutintevékenységeket végeznek: a zenésztől a webdizájneren és a sztárfodrászon át a kutatókig és az egyetemi oktatókig). Florida szerint a kreatív osztály felemelkedése gyökeresen megváltoztatja napjaink gazdaságát, egy új korszak hajnalán vagyunk.

A kreatív osztály szárnyalása Richard Florida szerint  (Forrás: http://www.creativeclass.com/)

A Kritikai városkutatás kötetbe lefordított tanulmányok tulajdonképp lerántják a leplet a kreatív osztály gondolatáról. Jamie Peck írása a felfogás elitista jellegét kritizálja, bemutatja, hogy a kreatív emberek vonzására épülő új várospolitika miért lesz kirekesztő jellegű a városi terekben, és hogy a kreatív város semmi más, csak a korábbi várospolitikai beavatkozások újracsomagolása, a korábbi gazdasági-politikai érdekviszonyok megbolygatása nélkül. A szöveg érzékletes példákkal mutatja be, hogy maga Richard Florida hogyan épített fel egy üzleti vállalkozást tudományos szempontból igencsak megkérdőjelezhető ötletére. David Wilson és Roger Keil tanulmánya pedig egy alternatív értelmezést mutat be: a valódi kreatív osztályt szerintük azok a marginalizált, szegény társadalmi csoportok jelentik, akik mindennapi megélhetésük érdekében roppant kreatívan cselekszenek (pl. tudják, hogy hol és mikor van ingyenes ételosztás a városban, hogyan lehet napszámosmunkát találni – ami bár kizsákmányolás, de jobb mint a semmi – stb.).

És mi is volt számomra az üzenete a két tanulmánynak és az ELTE-s órákon folyó beszélgetésnek a munka világának magyarországi, földrajzos szempontú vizsgálata számára? Két fontos megállapítást emelnék ki:

  • Florida alapgondolata, hogy a munkán (vagyis pontosabban a munka gazdasági ágazatán – mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások, kreatív szektor) keresztül meg lehet ragadni a társadalom strukturálódását. A két, Kritikai városkutatás kötetben szereplő tanulmány szerint ez a felfogás leegyszerűsítő: bár a munkavégzés strukturálja a társadalmat, de pl. Wilson és Keil szerint a „kreatívság” nagyon különböző foglalkozási pozícióban lévő embereket fog össze (közmunkásokat, alacsony bérért dolgozókat, munkanélkülieket), akiknek viszont a cselekvéseik hasonlítanak egymásra, és közös bennük, hogy mindannyiukat a társadalom peremére szorítottak.
  • A másik, szintén Wilson és Keil tanulmányából megérthető összefüggés tulajdonképpen Gibson-Graham gazdasági jéghegye. A „kreatív” megélhetés nemcsak a bérmunkáról szól, hanem számtalan más formája is van, amelyet mi, Kelet-Európában a rendszerváltás után folyamatosan gyakorolunk (vidéki rokonoktól kapott vagy a kiskertben megtermelt élelmiszerek, nem pénzbeli csereformák, nem pénzért végzett munka stb.).

Vagyis összességében azt vallom, hogy érdemes a kreatív munkát, a kreatív osztályt újraértelmeznünk a kreatív városban, és mögétekinteni a roppant divatos fogalmaknak!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Information

This entry was posted on 2014. 03. 09. by and tagged , , , , .

Navigáció

Egyenlőtlen fejlődés és a munka világa Magyarországon

Az NKFIH PD 120798 számú kutatás honlapja

Grand Challenge

Fashion ethics after the Rana Plaza factory collapse (Exeter Guildhall, 2-6 June 2014)

geographydirections.wordpress.com/

The latest from the Royal Geographical Society (with IBG) publications

De Budapest à Casablanca

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

AESOP Young Academics

The blog of the Young Academics of the Association of the European Schools of Planning

cities@manchester

This blog is no longer updated

Város // Kritika

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

HELYZET MŰHELY

Társadalomtudományi műhely kelet-európai pozíciókról

Hírek az intranet oldalra.

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

GlobalHigherEd

Surveying the Construction of Global Knowledge/Spaces for the 'Knowledge Economy'

Work in Progress

Andrew Leyshon

worklabour

Just another WordPress.com site

Nik Heynen

Department of Geography, University of Georgia

Material geographies series

Workshop No.3, Exeter University, March 13 2009

Tér és Társadalom

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

Antipode Online

Celebrating 50 years of publishing a Radical Journal of Geography, 1969-2019

Progressive Geographies

Thinking about place and power - a site written and curated by Stuart Elden

Magyar Kritikai Geográfusok Fóruma

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

%d blogger ezt kedveli: