Gazdaságföldrajz

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

Design and Evolution of Smart Cities – konferencia Tamperében

2014. szeptember 4. és 6. között a finnországi Tamperében rendezték meg a Design and Evolution of Smart Cities konferenciát, amellyel párhuzamosan zajlott a European Spatial Research & Policy folyóirat szerkesztőbizottsági találkozója. A nemzetközi találkozó a város- és regionális tervezést különböző szempontokból elemezte az okos városok manapság felkapott témáján keresztül. Az egyik szempont az volt, hogy egy város vagy egy régió lakosságát hogyan lehet bevonni a tervezési folyamatokba az új technológiák segítségével. A másik szempont, amelyet a konferencia elemezni kívánt, hogy hogyan fejleszthetők okos városok és intelligens közlekedési rendszerek. A harmadik szempont pedig az volt, hogy a város összetett szövetét hogyan lehet tervezni és modellezni az új technológiákkal.

A rendezvény egyik szervezője a University of Tampere School of Information Sciences volt, ahol a konferencia első napja zajlott. Plenáris előadásában John Pløger (University of Agder) az okos városok kérdését a foucault-i kormányozhatóság (gouvernementalité) fogalmával összefüggésben elemezte, és rámutatott arra, hogy az okos városok gondolata bár általában a demokratikus döntéshozatal és a participáció kibővítését ígéri, valójában az emberek (és a város) minél teljesebb körű ellenőrzéséről szól.

Jukka Lintusaari (University of Tampere) plenáris előadása a tamperei okos közlekedési fejlesztéseket, az ITS Factory tevékenységét mutatta be, rámutatott arra, hogy milyen technológiai újításokat vezetnek be vagy vizsgálnak Finnországban a közlekedésszervezésben.

Kora délután két szekcióban, a Cities and citizens facing the challenge of urban transformations témakörében és a Smart Traffic workshopon folytatódtak az előadások. Előbbiben Policy mobilities of urban renewal: the case of creative industries in Budapest címmel tartottam előadást. Ebben David Harvey vállalkozói város gondolatára, valamint a policy mobilities-kutatások elméletére építve elemeztem a kreativitásra vonatkozó várospolitikák megjelenését és terjedését a budapesti (és tágabb értelemben a magyar és kelet-európai) várospolitikákban. Az előadás fő üzenete az volt, hogy a kritikai elmélet segítségével kérdezzünk mögé a város kreativitás szlogenjén keresztüli kormányzásának.

A rendezvény a European Spatial Research and Policy folyóirat szerkesztőbizottsági megbeszélésével folytatódott.

2014-09-02 12.46.29

A Vapriikki múzeumi központ a Tammerkoski felől nézve

Ezután a konferencia résztvevői a Vapriikki múzeumi központba mentek át, amelyet egy felhagyott üzemcsarnok revitalizációjával alakítottak ki a város központjában, a Tammerkoski folyócska partján.

Itt Tero Tenhunen a város képviseletében mutatta be a városközpont megújítási programját. Tampere bővülő népességű város: a lakosságszám 2030-ig 23%-kal fog nőni, ami miatt 15 ezer új munkahely számára szükséges helyet találni a belvárosban és a belvárost keletről határoló vasúti területek mentén. Többek között a Pyhäjärvi tó partján indulnak új (leginkább lakófunkciójú) fejlesztések, valamint a Deck and Arena beruházás (124 millió €) is elindul, amelyet a Daniel Libeskind Stúdió tervezett.

Markku Hiltunen a Finnpark vállalat tevékenységét mutatta be. A Finnpark 100% városi tulajdonban levő parkolási cég, amely 6 parkolót tulajdonol Tamperében, és összesen 40 parkolót üzemeltet Finnországban. Az előadásban részletesen ismertetett, 2012-ben átadott föld alatti P-Hämppi a belváros alatt húzódik és 972 parkolóhelyet tartalmaz. A föld alatti parkolónak 2 autós bejárata, 7 gyalogos lejárata van, és 30 m-rel húzódik az utcaszint alatt 650 m hosszúságban. Az itt alkalmazott technológiai újítások miatt (kamerás rendszámkövetés, automata ki- és beléptető rendszer, az autótulajdonost az autójához visszavezető megoldások) miatt az Európai Parkolási Szövetség 2013-ban az első díjat adta a parkolónak.

Jarkko Männistö a SITO Oy-től a 3D-s megoldások lehetőségeit mutatta be a várostervezésben és a várostervezési folyamatok, döntések vizualizációjában. Az előadás esettanulmányai is szerepelnek ebben a videóban.

Szeptember 5-én a  társszervező Tampere University of Technology adott helyet a konferencia folytatásának. Anssi Joutsiniemi a kibernetika tudományának átalakulásához kapcsolta az okos városok és az okos városok tervezésének gondolatkörét, illetve bemutatta a finn tervezési filozófiák átalakulását az 1970-es évektől. Anna Geppert az okos város gondolatkör kritikáját adta vitaindító előadásában, két kérdéskört vizsgálva: 1. Kinek a javát szolgálja az okos város? 2. Milyen eredményeket hozhat, ha tervezők és társadalomtudósok együttműködnek műszaki emberekkel? Véleménye szerint az első kérdés mögött az a nem eldöntött dilemma áll, hogy az új technológiákkal a közlekedést tesszük-e hatékonyabbá-gyorsabbá vagy csökkentjük a szállítást; azaz az emberek, a városvezetés vagy a vállalatok javát szolgáljuk. A második kérdésre vonatkozóan pedig véleménye szerint a társadalomtudósok hasznos információkat nyújthatnak arról, hogy mikor, hogyan és hol használják az okos város gondolatát és technológiáit a műszaki szakemberek, hogy az tényleg a társadalom egészét szolgálja.

A délutánt a konferencia résztvevői a közeli Lempäälä településen töltötték. Itt azt a kezdeményezést mutatták be, ahogyan rendszeres péntek délutáni találkozókon bevonják a várostervezésbe a város meghatározó vállalatainak vezetőit, amely találkozókat a település mellett egy felújított faházban (Hääkivi Future Laboratory) tartanak.

2014-09-05 14.37.16

Hääkivi Future Laboratory

A 2005-ben indult új, a tamperei egyetem kutatóinak segítségével kidolgozott és megvalósított participációs folyamat sikeres volt abban, hogy a helyi vállalati elitet bevonják a tervezési folyamatba, és együttesen fogalmazzák meg a település fejlesztési elképzeléseit, ugyanakkor a teljes lakosságot nyilvánvalóan nem lehetett ezen a módon megszólítani. A faházat viszont azóta nemcsak a várostervezésben érintett szereplők használják, hanem különböző témákkal foglalkozó más helyi csoportok is igénybe veszik azt.

Szeptember 6-án az European Spatial Research & Policy folyóirat szerkesztőbizottsági megbeszélése után a város történetét és fejlődését bemutató sétán vettünk részt, ezen belül pedig megtekintettük a kiváló (és ingyenes!) Werstas Finn Munkásmúzeumot. A múzeumban és a séta során jól lehetett követni a 19. században a textiliparnak (és különösen egy skót gyárosnak, James Finlaysonnak) köszönhetően felfutott város történetének mindenkori globális beágyazódását. Az 1970-es évektől a textilipar globális munkamegosztásának átalakulásával, a szabad kereskedelmet elmélyítő (a finn ipar számára inkább káros) nemzetközi megállapodásokkal, majd az 1990-es években Finnország EU-csatlakozásával a finn textilipar visszaszorult, így Tampere városa is súlyos gazdasági problémákkal küzdött. Sikeres volt viszont az ipari szerkezetváltás: az elektronikai ipar és az ebben való kutatás-fejlesztés (Nokia), a biotechnológiai cégek, a logisztika (konténeres szállítási technológiák fejlesztése) stb. ma már többezer embert foglalkoztatnak és erőteljesen építenek az egyetemekkel való kapcsolatokra is – ugyanakkor ezek a fejlesztések nyilvánvalóan nem tudták csökkenteni a strukturális munkanélküliséget, hiszen a korábbi munkásosztály számára nem jelentettek új munkalehetőséget.

Az ipari szerkezetváltás a városszerkezet átalakulásával járt. A város központjában a Tammerkoski folyó két partján levő üzemek szinte teljesen elvesztették korábbi funcióikat (egy – elsősorban kozmetikai ipari megrendelőknek csomagolóanyagokat gyártó – papírüzem és egy erőmű működik továbbra is), a csarnokokat ma részben kulturális funkciókra (mint a Vapriikki szintén nagyszerű múzeuma), részben multifunkciós célra (vásárlás, szórakozás, irodák) használják – ez utóbbira a Finlayson gyárterülete a jó példa –, emellett zöldterületi fejlesztések is voltak. A folyó mellett megjelentek az új lakónegyedek, magas státuszúaknak épült vízparti ingatlanokkal. A korábbi munkásosztálybeli hagyományok még érezhetők a várost járva, viszont a város funkcióváltása miatt ezek egyértelműen vesztettek erejükből. A város a high-tech jövő felé fordult, és nem utolsósorban az okos városok technológiai fejlesztéseinek egyik vezető központjává vált Finnországban (és Európában), ahogyan azt a háromnapos konferencia során megtapasztalhattuk.

A Tammerkoski melletti park és funkciót váltott üzemcsarnokok

A Tammerkoski melletti park és funkciót váltott üzemcsarnokok

Új lakónegyed a Tammerkoski partján

Új lakónegyed a Tammerkoski partján

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Information

This entry was posted on 2014. 09. 16. by and tagged , , , , .

Navigáció

Egyenlőtlen fejlődés és a munka világa Magyarországon

Az NKFIH PD 120798 számú kutatás honlapja

Grand Challenge

Fashion ethics after the Rana Plaza factory collapse (Exeter Guildhall, 2-6 June 2014)

Geography Directions

The latest journal content and related new stories from the RGS-IBG journals and Geography Compass.

De Budapest à Casablanca

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

AESOP Young Academics

The blog of the Young Academics of the Association of the European Schools of Planning

cities@manchester

This blog is no longer updated

Város // Kritika

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

HELYZET MŰHELY

Társadalomtudományi műhely kelet-európai pozíciókról

Hírek az intranet oldalra.

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

GlobalHigherEd

Surveying the Construction of Global Knowledge/Spaces for the 'Knowledge Economy'

Work in Progress

Andrew Leyshon

worklabour

Just another WordPress.com site

Nik Heynen

Department of Geography, University of Georgia

Material geographies series

Workshop No.3, Exeter University, March 13 2009

Tér és Társadalom

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

AntipodeFoundation.org

A Radical Geography Community

Progressive Geographies

Thinking about place and power - a site written and curated by Stuart Elden

Magyar Kritikai Geográfusok Fóruma

Czirfusz Márton blogja a gazdaságföldrajzról

%d blogger ezt kedveli: